Fontosabb alapfogalmak

Előlap: A pénzverő joggal rendelkező személy, pl.: uralkodó, kormányzó stb. képét (innen ered a fej elnevezés) vagy az állam, király stb. címerét viselő oldal.

Hátlap: Az írást tartalmazó oldal (írás).

Palást: Él, oldal; lehet sima vagy díszített (recézett, ábra, írás).

Névérték: A pénz meghatározott értéke, amelyet a másik fél köteles elfogadni a feltüntetett értékben.

Fémérték: A pénz nemesfém tartalmának forgalmi értéke. Ez általában a névérték alatt marad.

Értékpénz: Azok, amelyek névértéke és fémértéke megegyezik. Pl.: 10 és 20 Koronás aranyérme, amelyet 1892 után vezettek be Magyarországon.

Nyers súly: Az érme teljes súlya.

Forgalmi súly: Az a súly, amellyel még az érme forgalomba lehet, ha ez alá esik, akkor kivonják.

„Al marco” pénzverés: Középkori pénzverési mód, csak azt határozták meg, hogy az alapsúlyból mennyi érmet kell verni. Ezek a típusok nagy ingadozást mutatnak súlyban.

Számítási pénz: számolást megkönnyítő számítási egység, nem konkrét érmét jelent, hanem annak többszörösét. Pl.: Penza, a 14-15. században 40 denárt jelentett. Pénz szavunk is a penza szóból eredeztethető.

Szükségpénz: Rendkívüli esetekben, forgalmi pénz helyett, szűkségből kiadott pénz. Pl.: megszálló hadseregek.