A nap pénze: Rákóczi 1707-es „nem jó semmire” aranyforint
Címkék:
arany | aranyforint | aranypénz | ritkaság | 1707 | II. Rákóczi Ferenc | Rákóczi-szabadságharc | a nap pénze
Az érme adatai: súlya: 3,5g. II. Rákóczi Ferenc 1707-es aranyforintja. Az előlap éremképén Rákóczi teljes fejedelmi díszben jobbra néz, körirat: „PRINC.RAKOCZI.FRAN.D.G.S.R.I.ET.TRANSYLV”; hátlap éremképén a Rákóczi címer és Erdély címere, alatta: XV., körirat: „PAR.REGN.HVNG.DOM ETSICVL.COM:1707.
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) idején, az ónodi országgyűlésen elfogadták a nemesség adófizetéséről tett indítványt, amely a forradalom fedezése érekében történt, elsőként a magyar történelemben! Sajnos ez nem volt elegendő, sőt a francia segély sem, a forradalom költségeinek fedezésére. Rákóczi elrendelte a I, X és XX. réz poltúrások verését, amely a hazai kiadásokat rendezte, ezek mellett elrendelte Körmöcbányán az addigi császári ezüst és arany veretek helyett saját veretek készítését. Mindezek mellett Kolozsváron is vertek pénzt aranyból, de ez a hétköznapi pénzforgalomban nem vett részt. Az 1707-es aranyforintnak érdekes kis története van: a korabeli források alapján három példány készült. Grabarics Jakap pénzverő mester ezekkel a szavakkal küldte el két példányát a fejedelemnek, egyet magánál tartva: „Minemü példáju aranyat csináltatván hármat Kolozsvárat, kettejét Felségednek elébbeni levelemben ki küldettem.” De a fejedelem ennek nem örülve a következő válaszlevelet küldte: „A' minémű két aranyt kezünkhöz küldött, az nem jó semmire és nem tsak többet ollyat ne verettessen Kegyelmed, hanem a kezénél maradott harmadikat is külgye kezünkhöz, és a' formáját egészen el rontassa.” Valószínű a mester ezek alapján járt el. A mai napig ténylegesen három példánya ismert a pénznek, egy Berlinben, egy a Magyar Nemzeti Múzeumban, egy pedig 2000 óta 7millió forintért kelt el és magánkézbe került.
Írta: Nagy Gergő