A nap pénze: Lüdia „gyümölcse”
Az érem adatai: átmérő: 9mm, súly: 1,76g. Kroiszosz (kb. i. e. 560-540) lüdiai király hatod nehéz statére, szardeiszi veret. Előlap éremképe egy bömbölő oroszlán előtte egy bika; a hátlap éremképén a király pecsétje(?).
A mai kutatás állása szerint egy indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport, a Nyugat-Anatóliában élő lüdök nevéhez köthető az első pénzek verése. Lüdia gazdag aranybányái, főként a folyóiban természetes állapotában fellelhető, electrum tette a pénzverést lehetővé. Az electrum 2/3-része arany, 1/3 része pedig ezüst. Ez tökéletesen használható volt a pénzveréshez. A kb. i. e. 650 körül kezdődhetett meg a pénzverés, melynek mintáját a görögök és Fönícia is átvett.
Kroiszosz, vagy más néven Krőzus; nevéhez főződik a szardeiszi Artemisz templom, a világ egyik csodájának építtetése. Roppant vagyonnal, és tekintéllyel rendelkezett. Hatalmának növelése érdekében a perzsákra támadt, de II. Kürosz legyőzte, elfoglalta Szardeiszt, és mágián égette halálra Lüdia királyát, és ezzel végleg éltűn Lüdia.
Írta: Nagy Gergő