Az érem adatai: átmérő: 20mm, súly 3,5. Károly Róber aranyforintja. Előlap éremképe: (firenzei) liliom, körirat: „+KARVLVS REX”; hátlap éremképe: Keresztelő Szent János (Firenze védőszentje), körirat: „+S IOHANNES B”, utána kis korona.
Károly Róbert az Árpád-ház nőági leszármazottja (V. István dédunokája), az Anjou-család tagjaként Nápolyban született. A nápolyi trónt azonban nem Ő, hanem nagybátyja kapta. A korszak pápái sürgették Caroberto-t, hogy mihamarabb kerüljön a magyar trónra. Már III. András halála előtt felmerült az Ő neve is, ha András fiú örökös nélkül marad, és így már bekapcsolódott 1300-tól a magyar politikába. András halálával a nőági Árpád-leszármazottak: Vencel (cseh királyfi) és Ottó (bajor herceg) már próbálkoztak a kialakult kaotikus helyzetet felszámolni, de sikertelenül. 1310-ben azonban Károly Róbertnek sikerült az ország jelentős részét megszereznie, és a Szent Koronával is megkoronázták, így már ténylegesen igényt tartott a Magyar Királyság egész területére. A harcok azonban nem értek véget, a „kiskirályok” az ország egyes részeit kisajátítva próbálták megszilárdítani hatalmukat, ha ez sikerül, akkor Lengyelország sorsára sodródva az ország részekre hull. Azonban a rozgonyi csata 1312-ben megtörte az oligarchák erejét, de a Csákok még 1321-ig a Duna északi területeit uralták. Csák Máté halálával az egész ország urának tekinthette magát, és megkezdhette a gazdaság rendbetételét. A pénzforgalomból kivonta a kis és értéktelen denárokat, és helyükbe az állandó pénzlábbú szlavón denárók mintájára vert érméket helyezte. 1323-ban pénzreformjával megváltoztatta a magyar pénzverés hagyományát, 1325-ben azonban az eddigi legjelentősebb pénztörténeti eseményt hajtotta véghez. Az 1252-től Firenzében vert fiorino d'oro mintájára aranypénzt veretett, amelynek persze Firenze nem örült, és tiltakozott is ellene. A mintakép a Firenzei liliom és a város védőszentje Keresztelő Szent János, pontosan úgy került rá mint a városállam pénzeire, egy változtatás utalt Károlyra, a neve. A kb. 3.5g-os érmék a nyugati genovai, firenzei és rajnai aranyak súlyának felelt meg. A finomsága pedig elérte a 990-997-es értékeket is, így meghaladta a „mintát”. Az esztergomi-budai kamara mellett (az első veretek itt készültek), mellett Körmöcbányán és Kolozsváron is verni kezdték a forintokat (a forint szavunk a fiorino magyarosításának és torzulásának eredménye). Később újabb kamarák létesültek. Nevéhez fűződik a kapuadó, harmincad vám, bányabér stb. bevezetése. Fiára már gazdaságilag stabilabb országot hagyott, mint azt Ő korábban megszerezte.
(Bocsánat a cikk hosszúságáért, de erről oldalakat lehetne írni, és így is hiányosnak tekintem!)
Írta: Nagy Gergő