Az érem adatai: átmérője: 22mm, súlya: 3,47g. IV. Jenő pápa aranydukátja, verték Rómában. Az előlap éremképe Szent Pétert ábrázolja egyik kezében kulccsal a másikban pedig könyvel; hátlapon a kb. 1000-ben elfogadott pápai címerábrázolás, a két kulcs és a tiara, alatta a család címere.
A 14. és 15. században a katolikus egyház megoszlott, három pápa is rivalizált a címért. Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár összehívta Európa akkori legnagyobb diplomáciai tárgyalását, a konstanzi zsinatot (1414-1418). A zsinaton rendezték a pápaság ügyeit, és V. Márton néven új pápát választottak, és ezzel megelőzték az esetleges új egyházszakadást.
V. Márton utóda IV. Jenő (1431-1447) pápa lett. Az Ő pontifikátusa alatt több politikai és teológiai ellentét keletkezett, mindez odáig fajult, hogy 1434-ban Firenzébe kellett menekülnie. De később sikerült megerősítenie hatalmát, és 1438 végén fordulat következett, a törökök elfoglalták Kis-Ázsia jelentős részét és a Balkánon is megvetették lábukat. Konstantinápoly a megmaradásért küzdött, és a pápának felajánlotta a császár, ha segít akkor csatlakozik a nyugati egyházhoz. VIII. János bizánci császár és a keleti egyház méltóságai Ferrárába érkeztek, és megkezdődtek a tárgyalások, a keleti egyházakkal (örmény, nesztoriánus stb.) aláírta az egyesülési szerződést. Mindezek után Jenő egy keresztes háború szervezésébe kezdett, a magyar trónon II. Ulászló ült, és biztatására Hunyadi Lászlóval a török ellen vonult, azonban rövid sikerek után, 1444-ben Várnánál vereséget szenvedtek, meghalt a király, és a pápai küldött Cesarini bíboros. János császár lemondott a nyugat segítségéről; később 1453-ban Konstantinápolyt elfoglalta a török. Pápasága alatt azonban utat nyitott a humanizmusnak és a korai reneszánsznak.
Írta: Nagy Gergő