Az 1618-as Pozsonyi koronázásnak állít emléket ez a csegely. Fél dukát (1,72g) súlyú körmöcbányai arany. Erdélyi szokásokból eredően, alkalmi kibocsátásoknál szögletesre vágták. Mindkét oldalán a szent korona látható, amely alatt az előlapon: "F II", azaz II. Ferdinánd iniciáléja; a hátlapon a koronázás alakalmának és idejének leírása került: "CORONA TVSIN REGVM HVNGARIAE I.IVLII 1618". A csegelyek korabeli emlékpénznek tekinthetők.
1618. július 1-én II. Mátyás (1608-1619) német-római császár, cseh és magyar király Pozsonyban megkoronáztatta unokaöccsét, Ferdinándot. II. Mátyás nem tudta saját ágon a trónutódlást biztosítani. Így unokaöccsére esett a választás, pedig eredetileg nem várt volna rá korona, de II. Ferdinánd (1618-16). Szigorú jezsuita nevelést kapott, apjától, Károly főhercegtől 18 éves korában átvette Belső-Ausztria őrgrófságát. Az ellenreformáció és az abszolutizmus híve volt. A protestánsok és elégedetlenkedők élére Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem állt, aki 1619-ben bevonult Pozsonyba, az akkori magyar fővárosba, és megszerezte a Szent Koronát is. 1620-ban a besztercebányai országgyűlésen kikiáltották II. Ferdinánd trónfosztását, így Ő volt az első trón fosztott Habsburg uralkodónk.
Írta: Nagy Gergő