A nap pénze: A Kusán Birodalom első aranydinárja

2013.03.11 11:17

Érem adatai: átmérő: 20mm, súlya: 8,27g. Vima Kadpises kusán király aranydinárja. Az érem előlapján a király portréja balra néz, kezében jogar, feje mögött tamga (nemzettségjel), körirat: görög betűkkel kusán nyelven; a hátlap éremképén a meztelen (látható pénisze) Síva látható, kezében három ágú szigony, szembe vele tamga, háta mögött Nandipada jelkép, körirat: prákrit nyelvű felírat kharosthí írással.

 

A Kusán Birodalom az első században indiai, iráni és görög elemeket egyesítve, és ezek ötvözetéből alakította ki sajátos művészeti emlékeit, és folytatták görög mintára a pénzverést is. A Belső-Ázsiai jüecsikből származtatják az uralkodó kusán réteget. Az akkori birodalmuk vetélkedett a környező területek népeinek erejével. Vima Kadpises (kb. i.u. 95-127) kusán király Afganisztán és Északnyugat-India jelentős részét elfoglalta. A Rómaiakkal való kereskedelem érdekében hozta létre elsőként az aranydinárokat. A súlyukat tekintve közel álltak az aureus-hoz.

 

Referencia: Göbl-19, MAC-3004

 

Írta: Nagy Gergő